Könyvtári katalógusok

Vissza a főoldalra

Az irodalom eredményes kereséséhez ismerni kell a könyvtári katalógusok felépítését, működését. A könyvtári katalógus egy adott könyvtár dokumentumainak több szempont alapján való keresésére szolgáló eszköz, amellyel már az ókor híres könyvtárai is rendelkeztek. Azóta formailag jelentős változáson mentek keresztül. A középkorban a kötetkatalógus volt elterjedt, amelynek az újabb dokumentumok adataival való bővítése nehezen megoldható. Kis méretű, és tovább nem bővülő gyűjtemény esetében még ma is előfordul. A cédulakatalógus logikusan felépített, jól áttekinthető rendszer, amit az elmúlt 10-20 évben szorított ki a technikailag modernebb számítógépes katalógus. A számítógépes katalógusok elterjedését közvetlenül megelőző fény- és peremlyuk kártyás katalógusok már a logikai operátorok alkalmazását is lehetővé tették.
A katalógus a következő fontos  kérdésekre ad választ:

Egy konkrét dokumentum megtalálható-e a könyvtárban?
Egy szerzőnek mely művei találhatók meg a könyvtárban?
Adott témára, személyre, vagy konkrét fogalomra vonatkozóan  milyen irodalommal rendelkezik a könyvtár?
A könyvtár raktári rendjén belül hol található a dokumentum, és milyen szabályok vonatkoznak a használatára?

       A katalógusok a dokumentumok formai és tartalmi feltárásával épülnek.

Formai feltárás

Első lépés a könyv és egyéb dokumentumok konkrét adatainak regisztrálása:  cím, alcím, eredeti nyelvű cím, sorozati cím, szerző, fordító, illusztrátor, rendező, konzulens és más fontos közreműködő neve, a kiadás éve, helye, a kiadó neve és a terjedelmi adatok, technikai adatok. Az ISBN, ISSN  (International Standard Book/Serial Number) szám egy nemzetközi egyedi azonosítószám, ami kifejezi az országot és a kiadót. Ezeket az adatokat a dokumentum meghatározott helyen (címlap, nyitóoldal, lemezborító, stb.) tartalmazza.

E jegyek alapján épül a betűrendes leíró katalógus. A könyvről annyi cédula készül, és annyi helyre kerül katalógusba, ahány fontos elemet tartalmaz a leírás. A könyvtárak katalógusépítési szokásai az igények függvényében eltérhetnek egymástól. Egyes könyvtárak csak a szerző nevéhez tesznek cédulát, más könyvtárakban fontos a fordító vagy illusztrátor is. Tehát a szerzői betűrendes és címszó katalógusban konkrét szerző műveit és konkrét címmel rendelkező műveket kereshetünk.

A szerzők nevét egységesített alakban alkalmazzuk. A családnevet előrevetjük a betűrendezés érdekében. A szerzők, közreműködők nevének leírásakor nem alkalmazzuk a tudományos és egyéb (Dr. PHD, Habil, tanácsos, rektor, stb.) rangokat. A címek, rangok a szerző működése során változnak, és ezt a dokumentum alapján nem mindig lehet követni. Másrészt ha a számítógépes katalógusban nem külön mező tárolja a cím vagy rang megnevezését, akkor a betűrendezés során problémát okoz. Pl. a H betűhöz kerül az összes habil, a D betűhöz az összes Dr. A nem latin karakterű neveket szabvány alapján írjuk át latin karakterre. Ez a művelet a transzliteráció. A címek transzliterálása szintén szabvány alapján készül. A betűrendbe sorolásnál a névelőt nem vesszük figyelembe.

A formai feltárás a konkrét dokumentumok keresését teszi lehetővé. Egy konkrét szerző mely műveivel rendelkezik a könyvtár? Egy konkrét cím, vagy a címben szereplő szavak által keresett dokumentummal rendelkezik-e a könyvtár? A dokumentum címe nem mindíg fejezi ki pontosan a mű tárgyát. Téma alpján való keresés a tartalmi feltárás alapján lehetséges.

 Tartalmi feltáró eszközök

A tartalmi jegyeket direkt módon nem tartalmazzák a dokumentumok. A mű tartalmát a dokumentum áttekintése alapján a  a katalogizáló könyvtárosok állapítják meg. A tartalmi jegyeket szakjelzettel, vagy tárgyszóval lehet kifejezni. A tartalmi jegyek mennysége a dokumentum témájának gazdagsága és a feltáró munka mélységétől függ. A szakkatalógusba minden tartalmi jegy alapján kerül cédula.

Kódolt, hierarchikus rendszer

A hazai könyvtárak nagy része a nemzetközileg elfogadott Egyetemes Tizedes Osztályozás szakjelzeteit alkalmazza. Az ETO kódolt módon számjegyekkel fejezi ki az emberi ismeretek fogalmait. Nyelvektől és írásmódtól független, ezért az egész világon alkalmazzák. Pl. az 599.742.13 szám az állatrendszertanon belül a kutyát jelenti mindenütt a világon, a természetes nyelven the dog, der hund, eb, kutya stb. helyett. A táblázatok korszerűsítéséről nemzetközi szervezet gondoskodik. A rendszer előnye, hogy a felépítése hierarchikus. Szemléletes a fogalmak közötti összefüggés. Kereséskor tudunk alá és fölérendelt kifejezéseket keresni. Az ETO az ismereteket tíz főosztályba sorolja. A főosztályok további ostályokat, az osztályok további alosztályokat tartalmaznak.

0 Általános művek
1 Filozófia
2 Vallás
3 Társadalomtudományok
4 (jelenleg betöltetlen)
5 Természettudományok

51 Matematika

511 Számelmélet
512 Algebra
513 Geometria
517 Analízis, függvénytan
519 Kombinatorika

52 Csillagászat, asztrofizika
53 Fizika
54 Kémia, ásványtan
55 Földtudományok, geológia
56 Őslénytan
57 Biológia
58 Botanika, növénytan
59 Zoológia Állattan

6 Alkalmazott tudományok
7 Művészetek, sport
8 Nyelv és irodalom
9 Történelem, földrajz

A tudományág jellegzetességének megfelelően egy számjegy hozzáadásával további felosztásra van mód.
5 Természettudományok > 58 Botanika, növénytan > 581 Általános növénytan > 581.1 Növényfiziológia > 581.14 Fejlődés > 581.141 Magképződés

Az ETO szakkatalógusban a cédulák a számok növekvő sorrendjében helyezkednek el. A katalóguskartonok csoportjai között szöveges osztólapokat találunk.

 

Az ETO a számítógépes katalógus elterjedésével tartalmi keresés szempontjából veszített a jelentőségéből, de a könyvtárak többsége az ETO jelzetek alapján határozza meg a dokumentumok raktári elhelyezését. Ezért érdemes a logikáját megismerni.  A dokumentumok elhelyezése a könyvtárban

Természetes nyelvű mellérendelő rendszer

A számítógépes katalógusok elterjedésével felmerült az igény a természetes nyelvű információkereső rendszerek alkalmazására.

A tárgyszó rendszer mellérendelő betűrendes. A számítógépes katalógusban betűrendes lista épül a tárgyszavakból. A hierarchikus feltáró rendszerrel szemben itt a tartalmi összefüggés nem látható. Az "Ábrázoló geometria" az "Állattan" közelében van, viszont a "Rovartan"  R betűnél. A katalógus jellegéből és a gyűjtemény nagyságából adódóan előfordul, hogy földrajzi nevek, vagy személynevekből önálló lista épül.

A szabad tárgyszó rendszer bármikor bővíthető új kifejezésekkel Ezek többnyire a címből, tartalomjegyzékből, vagy összefoglalóból kiemelt kulcsszavak.

A kötött tárgyszó rendszer egy előre megszerkesztett fogalomrendszer. A szinonimák közül előre meghatározzák, hogy melyik fogalmat alkalmazzák. Meghatározott mélységig bontják az egyes tudományágak fogalmait. Például ha a tárgyszó rendszerben nem szerepel a "Bolyai-geometria", akkor a "Nem-euklideszi geometriák" a tárgyszó.

A tezaurusz egy kötött tárgyszó rendszer, ahol az egyes elemek, másnéven deszkriptorok tartalmazzák a fogalom kapcsolatait is: szinonima, fölérendelt fogalom, alárendelt fogalom, rész és egész fogalom. A deszkriptorok kapcsolatait az adatbázis kereső programok ki tudják aknázni. Megfelelő parancsra képesek a szűkebb vagy tágabb fogalomra keresni. Általában szakbibliográfiákban alkalmazzák.

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Közművelődési könyvtárak átfogó tezaurusza a Magyar Elektronikus Könyvtárban található.

  

A természetes nyelvi eszközök alkalmazása látszólag könnyebb, mint a kódolt rendszereké. A helyes keresőkérdés megfogalmazása nagy gyakorlatot kíván. Lásd:  keresés a számítógépes könyvtári adatbázisokban

Természetes nyelvű hierarchikus osztályozó menü rendszerek

Az elektronikus könyvtárak gyakran alkalmaznak hierarchikus osztályozási rendszert. Természetes nyelvű menürendszer segíti az olvasót a téma keresésében. Nem mindig követik az ETO felosztást. A tudományterületek felosztása az adatbázis tartalmának összetételétől függ. Néhány példa az osztályozó, más néven kategorizáló rendszerekre:

A Magyar Elektronikus Könyvtárban 5 főosztály van Ezeken belül az osztályok és alosztályok száma változó.

1 Humán területek, kultúra, irodalom

  • Szépirodalom, népköltészet

  • Képzőművészet, vizuális művészetek

  • Film, színház, előadóművészet

  • Ének, zene

  • Szórakozás, játék

  • Média, tömegkommunikáció

  • Média általában

  • Hírek, hírszolgáltatás

  • Bulvár

  • Írott sajtó

  • Könyvkiadás

  • Rádió

  • Televízió

  • Online média

  • Reklám, hirdetés

  • Sajtó- és médiatörténet

  • Sport, testnevelés

  • Utazás, turizmus

  • Életmód, gasztronómia

  • Család, társas kapcsolatok

  • Vallás, egyház

2 Természettudományok

3 Társadalomtudományok

4 Műszaki, gazdasági ágazatok

5 Kézikönyvek, egyéb műfajok

 

A Directory of Open Access Journals menürendszere pontosan tükrözi, hogy az adatbázis tudományos folyóiratokat tartalmaz.

Expand Subject Tree

Agriculture and Food Sciences
Arts and Architecture
Biology and Life Sciences

Business and Economics

 
Chemistry
Earth and Environmental Sciences
General Works
Health Sciences
History and Archaeology    -
à
Languages and Literatures  
à
Law and Political Science
Mathematics and Statistics
Philosophy and Religion
Physics and Astronomy
Science General
Social Sciences  
à
Technology and Engineering

History and Archaeology
 
      Archaeology (38 journals)
       Diplomatics. Archives. Seals (2 journals)
 
      History (223 journals)


Languages and Literatures
       Languages and Literatures (333 journals)
       Linguistics (198 journals)

Social Sciences
       Anthropology (87 journals)
       Education (541 journals)
       Ethnology (27 journals)
       Gender Studies (34 journals)
       Library and Information Science (132 journals)
             Bibliography (2 journals)
       Media and communication (105 journals)
       Psychology (171 journals)
       Social Sciences (302 journals)
             Migration (9 journals)
       Sociology (144 journals)
             Social and Public Welfare (42 journals)
       Sports Science (62 journals)

Katalógus tétel

 A tartalmi és formai ismérvek mellett a katalógustétel tartalmazza a könyv raktári jelzetét. A raktári jelzet mutatja meg a könyv helyét a raktári rendben.

Ahol zárt raktár működik, ott a raktári rend a fentiektől eltérő is lehet, például időrend vagy méret. Ebben az esetben még fontosabb, hogy megnézzük a katalógust, és a kérőlapra a raktári jelzetet felírjuk.

Példa egy katalógus tételre:

OLVASÓTEREM

720
V 87

A világ természeti csodái és kulturkincsei. – [Pécs] : Alexandra, [1997]- . – 30 cm. – (Az UNESCO világöröksége)
4., Nyugat-Európa / szerzők: Jörg Holzwarth, Jürgen Lotz, Thomas Veser ; ford. Fejesné Arany Katalin. – 1998. - 304 p. : ill.
ISBN 963-367-366-6 : 4980.-Ft.
*Nyugat-Európa
Mt.: Holzwarth, JörgLotz, JürgenVeser, ThomasFejesné Arany Katalin (ford.)

72(100)
502.4(100)
930.85(100)

Európa – Nyugat-Európa - Útleírások
UNESCO világörökség
Világöröksé

A fenti példában a műnek három szakjelzete is van. Az első az építészetet (72), a második a természetvédelmi területet (502.4), a harmadik a művelődéstörténetet (930.85) jelenti. A (100) az egyetemes földrajzi vonatkozást jelenti. A könyvtáros az építészetet találta legjellemzőbbnek, ezért az első szám alapján képezte a raktári jelzetet. A mű több szerző műve, ezért a cím határozza meg a jelzet második sorát. A könyv tehát egy helyen, az olvasóteremben, a 720-as polcon, azon belül a V betűnél a 87-es számúak között. A katalógusban mindhárom szakjelzetnél, cím és sorozati címnél, valamint a szerzők, és közreműködők nevénél is megtalálja az olvasó.

A betűrendes katalógusban a cédulák rendezése a könyvtári ábécé szerint történik. Ez nem tartalmazza a hosszú magánhangzókat. A kettős mássalhangzókat két külön betűként kezeli. A szóköz megelőz minden betűt. A számjegyek növekvő sorrendben megelőzik a betűket. A címek besorolásánál a határozott névelőt nem vesszük figyelembe. A számítógépes katalógusban a betűrendezésre többféle lehetőséget kínálnak fel a szoftverek.

A számítógépes katalógusban a dokumentumokról rekord készül amelyben a formai és tartalmi feltárás minden adateleme külön mezőbe kerül. A szoftver adta lehetőségekkel a könyvtárosok határozzák meg, hogy melyik adatmező legyen kereshető, és milyen formában? (teljes adatelem szerző, cím  vagy azok szavai) A kereshető adatokból a szoftver rendezett listát (inverz fájlt) készít, ami szintén a keresést szolgálja. Az olvasó a keresőkérdés megfogalmazásakor dönti el, hogy egy fogalmat vagy nevet a leíró (szerző, cím), vagy a tárgyi mezőkben keres.

A számítógépes katalógus építése az 1990-es években vált széleskörűvé a hazai könyvtárakban.

A számítógépes katalógus használata a cédulakatalógussal ellentétben sem helyhez, sem időhöz nem kötött. Míg a cédula katalógust csak nyitvatartási időben, csak a könyvtárban (nagyobb könyvtár esetén csak a megfelelő részlegben) lehetet használni, addig a számítógépes katalógus bárhonnan, és bármikor elérhető. A nemzetközi szakirodalom alapján idehaza is elterjedt elnevezése: OPAC Online Public Access Catalog, ami számítógépes hálózaton szabadon elérhető katalógust jelent.

A könyvtárosok számára is kedvező változások történtek. Az elektronikus adatokat rugalmasabban lehet kezelni. Például, bármikor elhatározhatjuk, hogy egy újabb adatelem kereshető legyen. Pl. ha a kiadó neve és székhelye alapján nem épült cédulakatalógus, ez a számítógépes katalógus esetén egy parancs alkalmazásával megoldható az adatok kereshetővé tétele. Egy könyv leírása bármikor bővíthető a benne található tanulmányok adataival. Például a Savaria Egyetemi Központ könyvtárában a gyűjteményes munkák, tanulmánykötetek, antológiák, szöveggyűjtemények analitikusan is feltárásra kerülnek. A részegységek címét és szerzőjét is lehet keresni. A katalógus

A bibliográfiai rekordon kívül egy mű minden példányáról készül példányrekord, ami megmutatja, hogy az adott példány a könyvtár melyik egységében található valamint a kölcsönzési információkat. A legtöbb OPAC lehetőséget nyújt az olvasó számára a kölcsönzései figyelemmel kísérésére, esetleg a kölcsönzési határidő hosszabbítására. Lásd: Savaria Egyetemi Könyvtár katalógusának szolgáltatásai

A számítógépes katalogizálás lehetővé teszi több könyvár katalógusának összekapcsolását közös keresőfelülettel, valamint a közös katalógus építését, ahol a rekordok lelőhely adatokat is tartalmaznak. Pl. MOKKA  -  The European Library  -  Könytar.hu

A számítógépes katalógusok és bibliográfiák többsége a interneten keresztül érhető el, és rendelkezik a standard szolgáltatásokkal. Ilyennek számít az egyszerű és összetett keresés, keresőlisták böngészése, keresés szavak alapján, logikai operátorok használata. Az egyes szoftverek a további kiegészítő szolgáltatásokban, kezelhetőségben, külalakban térnek el egymástól. Legnagyobb eltérést a katalógusok tartalma mutatja. A könyvtárak a törzsgyűjteményen kívül egyéb adatbázisokat is tartalmazhatnak. Nem mindenütt sikerült befejezni a visszamenőleges katalogizálást, ezért van ahol még együtt él a cédulakatalógus és a számítógépes katalógus.  Eltérő lehet a tartalmi feltárás, a tárgyszó rendszerek alkalmazása is.

A hazai könyvtárak honlap és katalógus listáját egyéb könyvtári szolgáltatások listájával és címével együtt a HUNOPAC  és a könytar.hu szolgáltatásokban érhetjük el. A világ nemzeti könyvtárainak címét és katalógusát a Wikipédia  segítségével is elérhetjük: List of National Libraries

 

Országos Széchényi Könyvtár katalógusa

 

Savaria Egyetemi Könyvtár katalógus

 

Magyar Országos Közös Katalógus

Könyvtár.hu

gyorskereső
OSZK online katalógus

Bármely kulcsszó

 

Az online katalógusokban és bibliográfiákban való keresés technikáját bővebben a következő fejezet tárgyalja.

Î

 

 

Farkas Éva   2014.08.27.