A könyvtárak raktározási rendje
A könyvtárakban a dokumentumok elhelyezését az igények, és még inkább a lehetőségek határozzák meg. Leggyakoribb, és az olvasó számára legcélszerűbb a szabadpolcos elrendezés. Sok könyvtár kénytelen a dokumentumok kisebb vagy nagyobb részét zárt, esetleg külső raktárban elhelyezni. Előfordulhatnak különgyűjtemények: hagyaték, kézirattár stb. Az egyes dokumentumtípusokat is célszerű külön tárolni. Felsőoktatási könyvtárakban letéti kézikönyvtárak vannak az egyes tanszékeken.
Tehát az olvasónak meg kell tudni, hogy melyik részlegben, helyiségben, adott esetben, melyik épületben található a dokumentum? Azon belül melyik polcon? Mi a dokumentumok sorrendje?
A hazai könyvtárak többsége a szabadpolcos elrendezésnél az ETO szakrendet követi. Eszerint a szépirodalmi műveket a szerzők betűrendjében, szerző hiányában vagy sok szerző esetén a cím kezdőbetűje alapján tárolja. A szakirodalom az ETO osztályai szerint, azon belül szerző vagy cím betűrendje alapján.
Hiába ismerjük ezt az elvet, a tájékozódás mégsem egyszerű. Egy ókori szerző, pl. Platon művei a szépirodalom, vagy a szakirodalom között találhatók? Egy városról készült fotóalbum lehet a honismereti, a fotóművészeti, vagy az utikönyvek között is. Az Aranybullát kereshetjük Magyarország története vagy a jogtudomány irodalma között is. Máshol van a helye a társadalomföldrajz, és máshol a természetföldrajz könyveknek. Tehát nem mindig egyértelmű, hogy melyik polchoz kell menni. Még a dokumentum típusa sem mindig egyértelmű. A Corpus Juris a nyomtatott vagy az elektronikus dokumentumok között van?
A hazai könyvtárak többségében az ETO szakjelzet alapján kialakított raktározási rendet követi. Amint ezt a katalógusokról szóló fejezetben már említettük, a raktári jelzet megállapításában lehetnek könyvtáranként eltérések. Mégis érdemes áttanulmányozni az alábbi táblázatot, mert ha értjük a logikáját, könnyebben eligazodunk a könyvtári pocok között.
Szabadpolcos elrendezés esetén általában a következőképpen alakul:
A szakirodalmi művek rajtári jelzete kétsoros. A felső sor az ETO szakjelzet alapján megállapított háromjegyű szám. (Vannak kivételek. A 943.9 esetében négy számjegyet kell figyelembe venni, hogy Magyarország története elkülönüljön a 943-ban található közép-európai államok történetétől.) Az alsó sor ezen a háromjegyű számon belüli betűrendi jelzet.
Szépirodalmi munka esetén egysoros a jelzet. A szerző vagy cím első betűje és egy kétjegyű szám, ami a betűn belüli sorrendet mutatja. Pl: A római költők antológiájának R 80, Ady Endre munkáinak A 25 a raktári jelzete.
Természetesen nem várjuk el, hogy a táblázatot megtanulja az olvasó. Egy felsőoktatási könyvtárban elvárható, hogy a hallgató el tudja dönteni, hogy egy tudományterület a tíz főosztály közül melyikben található.
|
0 Általános Művek |
||||
| 001 | A tudomány általában | 028 | Olvasás | |
| 002 | Dokumentáció. könyv | 030 | Lexikonok, enciklopédiák | |
| 003 | Írás, szintaktika, szemantika | 050 | Folyóirat | |
| 007 | Információ | 058 | Évkönyvek, címtárak | |
| 008 | Kultúra, civilizáció | 059 | Almanach, naptár | |
| 010 | Könyvészet | 060 | Intézmények, társaságok | |
| 015 | Nemzeti bibliográfiák | 069 | Múzeumok | |
| 016 | Másodfokú bibliográfiák | 070 | Sajtó | |
| 017 | Könyvkereskedői katalógusok | 080 | Gyűjteményes munkák | |
| 020 | Könyvtárügy | 090 | Könyvritkaság | |
| 022 | Könyvtárépítészet | |||
| 024 | Könyvtári szolgáltatások | |||
| 025 | Könyvtári munka | |||
| 027 | Könyvtártípusok | |||
|
1 Filozófia, Pszichológia |
||||
| 100 | Bölcselet, filozófia | 160 | Logika | |
| 140 | Filozófiai rendszerek | 170 | Etika, erkölcs | |
| 150 | Pszichológia | 180 | Esztétika | |
|
2 Vallás |
||||
| 200 | Vallás és tudomány | 290 | Nem keresztény vallások | |
| 220 | Biblia | 292 | Klasszikus mitológia | |
| 280 | Kereszténység | |||
|
3 Társadalomtudomány |
||||
| 300 | Társadalomtudományok | 340 | Jog, jogtuudomány | |
| 301 | Szociológia | 350 | Államigazgatás, közigazgatás | |
| 308 | Szociográfia | 355 | Hadtudomány | |
| 310 | Statisztika | 360 | Szociális gondoskodás | |
| 312 | Demográfia | 368 | Biztosításügy | |
| 320 | Politika | 370 | Neveléstudomány | |
| 323 | Belpolitika | 371 | Pedagógia | |
| 327 | Külpolitika | 374 | Iskolán kívüli nevelés | |
| 329 | Politikai pártok | 378 | Felsőoktatás | |
| 330 | Közgazdaságtan | 390 | Néprajz | |
| 331 | Munkaügy | 394 | Közéleti és társadalmi szokások | |
| 333 | Föld, telek | 396 | Nőkérdés | |
| 334 | Gazdasági szervezetek | 398 | Folklór | |
| 336 | Pénzügy | |||
| 337 | Vámügy | |||
| 338 | Gazdaság | |||
| 339 | Jövedelem, életszínvonal | |||
|
5 Természettudomány |
||||
| 500 | Természet általában | 550 | Földtan | |
| 502 | Természetvédelem | 570 | Biológia | |
| 504 | Környezetvédelem | 572 | Antropológia | |
| 510 | Matematika | 580 | Növénytan | |
| 520 | Csillagászat | 590 | Állattan | |
| 530 | Fizika | |||
| 540 | Kémia | |||
|
6 Alkalmazott tudomány |
||||
| 600 | Alkalmazott tud. általában | 660 | Vegyipar | |
| 610 | Orvostudomány | 663 | Élelmiszeripar | |
| 620 | Technika | 670 | Könnyűipar | |
| 630 | Mezőgazdaság | 680 | Továbbfeldolgozó iparok | |
| 640 | Háztartás, vendéglátóipar | 681 | Finommechanika, számítástechnika | |
| 650 | Vezetés, szervezés | 690 | Építőipar | |
|
7 Művészet, szórakozás, sport |
||||
| 700 | Művészet általában | 760 | Grafika | |
| 710 | Település, táj rendezés | 780 | Zeneművészet | |
| 720 | Építészet | 790 | Szórakozás | |
| 730 | Szobrászat | 791 | Filmművészet | |
| 740 | Rajzművészet | 792 | Színházművészet | |
| 745 | Iparművészet | 793- | Társas szórakozás, tánc | |
| 750 | Festészet | 796- | Sport | |
|
8 Nyelv és irodalom |
||||
| 800 | Nyelvtudomány | 810 | Irodalomtudomány (820 E) | |
| 801 | Többnyelvű szótárak | |||
| 802 | Angol nyelv | 820 | Angol irodalom | |
| 803 | Német nyelv | 830 | Német irodalom | |
| 804 | Francia nyelv | 840 | Francia irodalom | |
| 805 | Olasz nyelv | 850 | Olasz irodalom | |
| 806 | Spanyol és portugál nyelv | 860 | Spanyol és portugál irodalom | |
| 807 | Latin és görög nyelv. Klasszika filológia | 871 | Latin irodalom | |
| 808 | Szláv és balti nyelvek | 880- | Szláv irodalom | |
| 809 | Magyar nyelv | 894 | Magyar irodalom | |
|
9 Történelem, földrajz |
||||
| 908 | Honismeret | 920 | Életrajz, | |
| 910 | Földrajztudomány | 930 | Történelem segédtudományai | |
| 911 | Településföldrajz | 931 | Ókori történelem | |
| 912 | Térképek, atlaszok | 940 | Európa története | |
| 913 | Regionális földrajz | 942 | Nagy -Britannia története | |
| 914 | Európa földrajza, útikönyvek | 943 | Közép-Európa története | |
| 915 | Ázsia földrajza, útikönyvek | 943.9 | Magyarország története | |
| 916 | Afrika földrajza, útikönyvek | 944 | Franciaország története | |
| 917 | Amerika földrajza, útikönyvek | 945 | Olaszország története | |
| 918 | Dél-Amerika földrajza, útikönyvek | 950 | Ázsia története | |
| 919 | Óceánia, Ausztrália és a sarkvidékek földrajza | 960 | Afrika története | |
| 970 | Amerika története | |||
| 973 | Amerikai Egyesült Államok története | |||
| 980 | Dél-Amerika története | |||
| 990 | Óceánia, Ausztrália története | |||
